Mi az oszteoartritisz? Az oszteoartritisz (OA) a leggyakoribb krónikus (tartós) ízületi állapot. Az ízület az,…
Bechterew-kór
A Bechterew-kór a gerincet alkotó ízületeknek és a keresztcsonti ízületnek (SI-ízület, sacroiliacalis-ízület) olyan gyulladásos megbetegedése, mely hónapok, évek alatt egyre súlyosabb tünetekhez, mozgáskorlátozottsághoz vezet. A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, elcsontosodása, aminek következtében a gerinc elmerevedik., emiatt 10-15 évvel az első tünetek felléptét követően ún. bambusznádgerinc, más néven “botmerev gerinc” alakul ki.
Jelentkezem mozgásszervi állapotfelmérésre / kezelésre
A Bechterew-kór a férfiak betegsége, ötször gyakrabban fordul elő, mint nőknél, elsősorban 20-45 éves kor körül , s kialakulása több okra vezethető vissza. A genetikai öröklődés esélye igen jelentős mértékű, azonban a betegség kialakulásában a nagymértékű genetikai hatáson túl számos egyéb tényező is szerepet játszik. A betegség kifejlődését elősegíthetik a szervezetet ért traumák, vizeleti-és emésztőcsatornabeli fertőzések után hideg hatása, minek eredményeként nagyobb a gyulladás kialakulásának veszélye.
Mik a legfőbb tünetek?
A Bechterew-kór apró tünetekkel, megfoghatatlanul kezdődik, éveken keresztül jelentkeznek olyan bizonytalanul értelmezhető tünetek, melyek miatt a betegséget, eleinte sok egyéb kórképpel könnyen össze lehet téveszteni. Emiatt általában csupán évekkel az első tünetek megjelenése után kerül sor a pontos diagnózis felállítására, ez viszont késlelteti az egyetlen hatásos kezelési mód, a gyógytorna időben való elkezdését.
A betegség első tünetei között vannak a háti és derékkörnyéki fájdalmak, melyek főleg éjszaka jelentkeznek változó erősséggel. Jellemző, hogy a hát merevsége reggelente mozgás hatására enyhül. A betegség előrehaladtával görnyedt testtartás, fáradtság, gerincmerevség, étvágytalanság és ezzel együtt járó fogyás is kialakulhat. A Bechterew kórszövődményeként állás- és járásnehézségek, szív- és tüdőbetegségek is kialakulhatnak.
A Bechterew-kór az egész szervezetet érinti, nem csupán a csontrendszert és az ízületeket. A betegek mintegy negyedében fellép valamilyen egyéb, nem a mozgásszerveket érintő tünet, például az iritis – szivárványhártya-gyulladás -, az immunológiai eredetű vesegyulladás, a szívizomzat megbetegedése (cardiomyopathia), ingervezetési zavar, szívburokgyulladás, a felső tüdőlebenyek fibrózisa, aortabillentyű-elégtelenség.
A Bechterew-kór terápiája
A betegség lassan a gerincoszlop teljes elmerevedéséhez vezet, és a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Azonban időben elkezdett gyógytornával, az otthon végzendő tartási- és légzési gyakorlatok elsajátításával, és rendszeres, következetes gyakorlásával nagymértékben lassítható a folyamat, a munkaképesség tovább fenntartható. A betegek nem szorulnak állandó gyógyszerszedésre. A testükben uralkodó gyulladást esetenként nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőkkel kezelik. A Bechterew-kór kezelése tehát szinte kizárólag gyógytornát igénylő feladat. A passzív terápiák (pl. a masszázs, manuálterápia, passzív mozgatás, szöveti mobilizálás) mellett az aktív gyógytorna kiemelten fontos. A speciális gyógytorna módszerrel, a Schroth terápiával hatékony kezelést tudunk biztosítani. Cél a beteg általános terhelhetőségének növelése, közérzetének javítása, a deformitások lehetőség szerinti megelőzése, kialakulásuk lassítása, összességében az életminőség javítása.
Ehhez a bejegyzéshez 0 hozzászólás érkezett